Szívesség

it_guru I 2009.12.12. 12:38Bookmark and Share

Egyik munkatársam vett magának egy iPhone-t nemrég, és mivel tudja, hogy jobban benne vagyok az okostelefon-témában, ezért segítséget kért tőlem. Pár hete megvette a készüléket, és eddig kitartott a kezdeti lelkesedés, illetve az alapalkalmazások, és szeretne többet tudni a masináról. Először hárítani próbáltam, másodjára is, de nem tudtam lerázni, ezért leültem vele kicsit dumálni.

Nagyon sok újdonságot természetesen nem tudtam neki mondani, hiszen ha van előnye a szifonnak, akkor az pont az hogy, egész jól lehet használni különösebb zsonglőrtudás nélkül is. Bővebben az alkalmazásokról beszéltünk, és megkért rá, hogy ajánljak neki párat, ami mondjuk hasznos is.

 

Egy ilyen jutott hirtelen eszembe, amiről pár napja olvastam, a Flighttrack. Gyakran kényszerül arra, hogy repüljön, ez egy elég hasznos kis alkalmazás neki is, nagyon sok információt szolgáltat a repülőutakról a Flighttrack, gyakorlatilag a flightstat.com teljes anyagát teszi elérhetővé. Minden járatról folyamatosan frissül az egyébként is rendkívül részletes információ, így gyakran hamarabb tájékozódunk az esetleges változásokról, csúszásról, mint ha a reptérre hagyatkozunk. Időjárás az indulás és érkezés helyszínén, a járat várhatóan mikor indul és melyik terminálról, mikor érkezik. Ezen kívül van még benne egy élő nemzetközi repülős térkép is, így nem csak a saját utunkról tájékozódhatunk, hanem akár egy barátunk vagy rokonunk útja felől is. Nem próbáltam személyesen, de a leírás alapján a $10 ár a Pro változatárt igencsak megéri.

Azt kérte még a kolléga, hogy ha találok még pár hasznos alkalmazást, akkkor szóljak, de én szeretném ezt részben áthárítani rátok: aki nagy iPhone júzer, az nyugodtan pötyögjön pár sort, és mutassa be kedvenc, hasznosnak ítélt alkalmazását. Mindig öröm beszámolni egy jó vételről, és így nekem sem kéne kutakodnom. Kommentekben várom az ötleteket!

Néha tévét is nézek

it_guru I 2009.12.07. 15:13Bookmark and Share

Mivel általában nincs időm arra, hogy a televízió képernyőjét bámuljam órákon át, valamint arra sem, hogy magam keresgéljek sorozatokat, ezért lehetséges, hogy eddig még nem akadtam rá az IT Crowd c. sitcomra, magyarul a Kockafejekre.

A nagy áttörést az hozta, hogy ágyba kényszerültem, mivel napokon keresztül 39 fok felett volt a lázam, ami azt is jelentette, hogy teljesen képtelen voltam bármilyen érdemi munkára. Hogy most H1N1 vagy sem, arról nem értekeznék. A véletlen pedig úgy hozta, hogy egy barátom épp most ajánlotta a fent említett alkotást. Az állapotomból fakadóan nem is jöhetett volna jobbkor.
 
Az IT Crowd egy brit sorozat, melynek főszereplői – Roy és Moss - egy irodaház pincéjében fogadják a cég dolgozóinak panaszait, melyek általában a számítógép ki-be kapcsolásával, illetve a konnektorba való bedugással orvosolhatóak. Szakmai kihívások, tehát nem nagyon vannak főhőseink számára. Majd hirtelen a két fős IT részleg új főnököt kap egy hölgy személyében, akiről menetközben kiderül, hogy lövése sincs a számítógépekről. Ebből pedig rengeteg konfliktus adódik, amik pedig rengeteg mókás szituációt eredményeznek. A két férfi tökéletesen hozza az itthon is jól ismert rettegett rendszergazda figurát. Meglehetősen igénytelenek, falják az egészségtelenebbnél egészségtelenebb kajákat, és nem boldogulnak a nőkkel.
 
A sorozat amúgy nyert már Emmy-t és BAFTA-t, tehát nem akármiről van szó. Egy rész 20-25 perces, ideális lázas betegeknek, akik ennél hosszabban úgysem tudnak koncentrálni. Most vagyok túl az első évadon, és azt kell mondjam, igazán jól szórakoztam. Úgyhogy neki is látok a többi kettőnek.

Háború, háború, ördög, ördög, gránát

it_guru I 2009.11.24. 11:41Bookmark and Share

Mindenki ismeri azt a 1,5 perces Akela számot, aminek a szövege annyi, mint a poszt címe. Ez jutott eszembe az új USB kulcsról, amit találtam minap a neten. A mini gránát formájú USB kulcs több mint 8 giga adatot tud tárolni, kemény műanyag burkolata, fekete militáns színe pedig könnyedén összetéveszthetővé teszi a hagyományos gránátokkal.

Előre látom magam előtt, amikor a reptéren átvilágítják a decens - esetleg arab - bizniszmen aktatáskáját és a toll, laptop, filofax mellett a röntgen mutat néhány gránátot is.

Ugyanígy izgalmas az a fajta válasz az adatlopás problémájára, amit az Ironkey gyártója adott. Az Ironkey flashdrive-ok katonai rendelésre olyan kódolást alkalmaznak az adatokon, melyet senki nem tud feltörni, a felhasználón kívül. Alap gond, hogy egy 8 gigás übermini flashdrive ellopása milyen gondokat okozhat. Az Ironkey 10 hibás kódmegadást tesz lehetővé, ha a 10. is sikertelen, a kódoló chip önmegsemmisít, mind magát, mind az adatokat. Ha netán mr. hacker az adatokhoz fizikálisan próbálna hozzáférni, akkor sem ér semmit a kódoló chip nélkül, nem beszélve a feszegetésre azonnal működésbe lépő önmegsemmisítőről. Maga a kód szinte feltörhetetlen, 128 bites AES hardveres kódolással vannak védve a jelszavak (természetesen jelszó nélkül esélytelen használni a flash-t). Az USB-n található egy gyárilag betett Firefox is, ami biztonságos böngészést tesz lehetővé a drive-ról. Demo itt. A gránátos csak tech és FPS őrült srácok játékszere, azonban az Ironkey USB-k jelenleg is bevetés alatt állnak Afganisztánban és Irakban.

A meeting művészete

it_guru I 2009.11.18. 18:20Bookmark and Share

Vezetőként napi szinten van részem az úgynevezett meetingben, mely az esetek 99%-ában alapos indoka a nemdolgozásnak.

A vállalat staffcostja, mint valami vécépumpa, úgy tűnik el a lefolyóban, miközben az egyébként önállóan produktív munkatársak az asztal alatt, hiába, hogy ki van tiltva, de a Blackberryjüket csekkolják. Nem egyszer volt már olyan, hogy úgy éreztem magam, mint egy csapat katona vezetője egy német bunkerban, szám alatt a ciánkapszulával. Elképesztően negatív élményeim az irodában, mindig kivétel nélkül meetingekhez köthetőek.

Ennek azonban nem kellene így lennie. Sajnos ritkán van alkalmam nekem vezetni a meetingeket, mivel középvezetőként, mindig valami felettes vezeti, ha egyáltalán vezeti. Mert ugye szögezzük le: a meeting vezetés nélkül semmit nem ér, olyan mint egy kerekasztal-beszélgetés moderátor nélkül.

A jó meeting:

a nem meeting. Mindig át kell gondolni, hogy egyáltalán szükség van-e meetingre, nem lehet-e azt az információt mailben, telefonon vagy egy rapid folyosói beszélgetésben megdumálni. Ez bármennyire is egyértelmű, nagyon sokan nem tartják be.

Ha mégis úgy ítéli meg a meeting szervezője - a moderátor, vagy vezető - hogy kell találkozni, akkor legyen egy előzetes agenda, melyet mindenki elolvas, mailben megkap. Enélkül a meeting offtopikozásba és unalmas körökbe vezet. Az agenda olyan mint a kőtábla. A meeting előtti napon még módosítható a résztvevők által is akár, de a meeting napján már nincs új programpont. Pláne nem vetünk fel új témákat a meetingen.

Ahelyett, hogy biztosítjuk a kulcsemberek jelenlétét: csak a kulcsembereket hívjuk meg a meetingre. Nincs szükség olyan emberekre, akik csak érintőlegesen tudnak hozzátenni valamit a találkozáshoz, minél kevesebb jelenlévő, annál produktívabb meeting.

A meetingen résztvevő emberek közül mindenkinek van valami szerelemgyereke, valami téma, amiről úgy gondolja, számára a legfontosabb. Ezt állandóan be akarja vinni a meetingre, agendától függetlenül. A meeting előtt ezekkel az emberekkel személyesen át kell beszélni a témájukat, hogy ne érezzék, hogy hanyagoljuk őket, de a meeting folyamatát ne akasszák meg.

Nem kör, nem iskolapadok, hanem U. A székek nem iskolapad stílusban legyenek, mert ez nem ad lehetőséget a kooperációra, ne körben, mert ez az egyenlőség érzetét kelti, ötletelésre kiváló, de meetingre nem. Az U alakzat lehetőséget ad a tagoknak a kooperációra, de világossá teszi, hogy a meetingnek van egy vezetője.

Pontosság. Alapvető. Aki késik, az lemarad. Nincsen utólag elmagyarázva későknek az eddig elhangzott téma, mert ezzel lebecsüljük azokat, akik vették a fáradtságot, hogy pontosak voltak.

A meeting lényege a problémamegoldás. A háttérinformációk felderítése nem a meeting felada, az az agendával együtt kifejthető információ. A meeting nem tisztázza a problémák okait, csak a problémát, hogy gyorsan a megoldáson lehessen gondolkodni.

A meeting vezetőjének a feladata, hogy uralja a beszélgetést. Mindenkitől begyűjtsön valami visszajelzést és javaslatot, elhallgattassa azokat, akik nem lényeges témákkal zavarják a beszélgetést és jó és helyes kérdéseket tegyen fel, melyek segítik a probléma megoldását.

A meeting végén az elhangzottakat a vezető foglalja össze. Ő az, aki a meeting után utánköveti az eseményeket, hogy a probléma megoldása a megbeszélt módokon történjen meg.

Hiába tűnik mindez olyan elképesztően általánosnak, munkatapasztalatom kb. tíz éve alatt SOHA nem láttam eképpen levezetni egy meetinget. Sajnos.

Szexmasszázs egy multicégtől

it_guru I 2009.11.13. 15:42Bookmark and Share

Ritkán látni, hogy egy nagy multicég olyan területekre is eltéved a vásárlók kedvéért, amire legfeljebb a modorosabb szexshopok képesek.

A Philips intim masszázst nyújtó készülékei a cég új termékpalettájának a részét képezik. Azon kívül, hogy van ez a termék, a legmókásabb a Philips oldalán látható erotikus film szinten is helytálló reklámvideó, amiben egy félmeztelen pár játszadozik a rezgő designos vibráló masszázsgépekkel.

Bátor, merész lépés egy nagy cégtől ilyen területen is nyitottnak mutatkozni egy olyan világban, ahol a business-look menedzsernőket megszólják, ha térdközép fölé ér a szoknyájuk. :)

A Google egyik vezetője az év csaja

it_guru I 2009.11.07. 14:22Bookmark and Share

Amikor közlöm, hogy IT-cégnél dolgozom, akkor férfitársaim lesajnálóan pillantanak rám, hogy hát akkor sok jó nőt biztosan nem látsz. Bár bizonyára más az arány mondjuk a reklámszakma és az IT szakma között ezen a téren, de azért mi sem panaszkodunk. :-) 

Ezt bizonyítja, hogy Marissa Mayer lett a Glamour szerint az év csaja. Persze az indoklás szerint azért, mert az egyik leginnovatívabb vállalat részlegét vezeti, de azért jegyezzük meg: az sem utolsó szempont, hogy Marissa egy igen jó csaj.

Kell e-könyv?

it_guru I 2009.11.05. 11:31Bookmark and Share

Előre leszögezem, nem vagyok könyvmoly. Nem szeretem a hosszú szövegeket, inkább a rövid, pörgős írások híve vagyok. Egyetem alatt is kerültem az olvasmányos tananyagokat, jobban szerettem az összefoglaló vázlatokat, amiket a társak készítettek. Így könyvet sem olvasok, e-book-ot is ritkán. Ha időnként mégis, azt a gépen teszem.

Az e-olvasó viszont érdekel, mint technológia. A múlt héten egy kifejezetten az e-book-kal foglalkozó blogon találkoztam egy mini kutatással. Célja, hogy felmérje a még nem túl széles magyar felhasználói réteg e-olvasókkal szembeni igényeit. A kérdőív elérhető itt.

Gondoltam egyet és én is kitöltöttem, körülbelül az alábbi paraméterekkel:

- Kijelző méret: 6 coll

- Kijelző típus: eInk

- Formátumok: pdf, doc, rtf, text + képformátumok

- Csatlakozók: USB, memóriakártya, WiFi

- Olvasó-támogató: keresés a szövegben, kiemelés, jegyzet

- Egyéb: 1 hét használat töltés nélkül, web böngészés, RSS

- Ár: max. 75 ezer Ft

A magyar piac egyelőre fejletlen, ezért a honosítás is várat még magára. Pedig az e-olvasó hazai terjedésének több pozitív hozadéka is lenne. Például nem elvetendő a környezetvédelmi szempont sem, az e-book-ok terjedésével ugyanis csökkenhetnek a környezeti károk. Bár ez a folyamat kifejezetten csak hosszú távú, állandó használat esetén érvényesül.

Egyelőre nem látok embereket e-olvasókkal szaladgálni, ennek oka lehet egyrészt a magyar nyelvű e-könyvek alacsony száma, illetve a digitalizációs folyamat akadozása. Idővel ez változhat és esetleg én is rászánom magam, hogy befektessek egy olvasóba. A Barnes and Noble „Nook” elnevezésű olvasója talán megfelelő lesz:

 

Mindenütt jó, de otthon

it_guru I 2009.11.01. 07:25Bookmark and Share

... még jobb. Hogy a lakás tükrözi-e személyiségemet vagy sem, az a legkevésbé érdekel, a lényeg, hogy nekem jó legyen. Amióta van wifi router, az sem köt meg, hogy éppen hol van az UTP kábel a lakásban, öröm időnként az ágyból dolgozni.

Azonban nem egy telefonomat sikerült tönkrevágnom azzal, hogy mániákusan a fürdőbe cipelem őket. Volt amit a pára csinált ki rövid úton és volt olyan is, amit egyszerűen a kádba ejtettem. Léteznek persze mindentálló hipertelefonok, csak azok annyira bumfordi rondák, hogy épeszű ember nem mászkál velük, hacsak nem síoktató vagy vizimentő. Gyártanak emellett külön a fürdőszobába szerelhető telefonokat, amivel a legfőbb baj a szerelhető kitétel, nekem nincs kedvem megbontani a csempét egy telefon miatt. A másik gond, hogy ezek a készülékek többnyire vezetékesek, azt meg kb. 10 éve köttettem ki a lakásból. A wifi óta vártam valami olyasmire is, amit Yoon Ungnoh koreai tervező valósított meg.  A Bathphone megszabadít az ilyen gondoktól, elég egy bluetooth kapcsolat a mobil és a fürdőszobai készülék között és voilá, lehet telefonálni, nincs több elmulasztott hívás. Ha valahogy még a Skype-ot meg a Google Voice-t is rá lehetne hekkelni, akkor ez lenne az ideális karácsonyi ajándék, legalábbis nekem.

A fűtési szezon beköszöntével találtam rá az új berendezés másik gyöngyszemére is, a lapát nélküli ventilátorra. Ez az a tárgy amire minden emberi számítás szerint semmi szükségem, mégis az instant get kategória. Nem mennék bele a részletekbe, tessék megnézni a képet meg az eredeti cikket. A lényeg csupán annyi, a Dyson Air Multiplifer eszméletlenül frankón néz ki. Jól mutatna a lakásban, ráadásul az ára sem túl vészes.

MyWave

it_guru I 2009.10.30. 09:26Bookmark and Share

Néhány nappal ezelőtt megérkezett a Google Wave meghívóm. Persze tudom, kissé késve írok a témában, hiszen a legtöbb hazai blogger ezt már megtette. Én kivártam, mert annyira nem izgatott fel a kommunikáció újabb „forradalma”. Korábban úgy gondoltam, hogy nagyobb a felhajtás, mint a szolgáltatás tényleges haszna. Ezért nem álltam sorba meghívóért, nem könyörögtem senkinek, inkább megvártam, míg valamelyik ismerős felkínál egyet nekem is. Megtörtént.

Úgy tűnik, jelenleg egy Wave meghívó többet ér, mint az általános választójog. Akik nem a Google-től kapták a meghívót, azok egyelőre nem tudnak meghívni másokat. Hírlik, talán tavasszal beindul ez utóbbi folyamat is. Ilyen a társadalom. Mindig is voltak kiváltságosak, kik ebben, kik abban.

Néhány percig tanulmányoztam, nézegettem, de elsőre nem igazán látom, hogy miben segítene például az üzleti élet szereplőinek. Az egyes szektorokban időnként döcögő vállalati kommunikáció fejlesztésére nem hinném, hogy pont a Wave kínálna megoldást. Egyelőre kifejezetten zavaró, hogy át lehet írni a múltat – kivéve persze, ha az asszonynak írt üzenetből akarod kitörölni a pillanatnyi nyelvbotlást.

Persze tudom, tesztidőszak van és folyamatosan fejlesztenek. Ha egyre több ismerősöm, kollégám használja a Wave-et, lehetséges, hogy egy hónap múlva már kifejezetten pozitívan írok a témában, de a pillanatnyi hatás egyelőre nem győzött meg. Ezért egy ideig biztosan maradok a hagyományos telefon, e-mail, G-Talk triónál. Ha pedig lesz némi szabadidőm, tesztelem a Google hullámait.

Az évszázad pere

it_guru I 2009.10.28. 07:05Bookmark and Share

A Nokia baltával esett az Apple-nek bizonyos szabadalomsértések miatt. A dolog várható volt, a mobiliparban, aki valamit gyártani akar, annak tejelnie kell a Nokiának.

Első körben szögezzük le: a Nokia nem egy aljas húzással próbál alávágni az Apple-nek, ha a szűkszavú sajtóközleményt elolvassuk nyilvánvalóvá válik, az egyeztetések eddig folytak. Persze a Nokiának sem jön rosszul, ha fizetnek nekik egy valag pénzt, akkor is ha peren kívül sikerül megegyezni, akkor is ha esetleg megnyerik a pert.

Amit tudni lehet, hogy az Apple az iPhone piacradobásával vastagon beletenyerelt a mobilgyártók lelkébe, amit sokan nem néztek jó szemmel. Fogást könnyű volt találni rajta, már régebben rebesgették, hogy az Apple nem nagyon szeretne fizetni a különböző felhasznált technológiákért, nyilvánvaló volt, hogy előbb-utóbb szorult helyzetbe kerül. A Nokia például nem használ kétujjas nagyítási kicsinyítési technikát érintőképernyős eszközeiben, mert az Apple szabadalom, helyett van a bénácska, de működő körkörös. Egy jó ötletet levédeni sokak szerint teljesen jogos, mert jó ötlet és kész. A GSM technológia alapjait viszont nem, mert hogy jön ahhoz valaki, hogy alapvető dolgokat levédjen. Ez a vita lángolt most fel újfent a per kapcsán és való igaz, „puncinagyítás” nélkül lehet telefont gyártani, de GSM technológia nélkül bajosan.

Az ellenzők és rosszakarók rázzák az öklüket, hogy hogy jön valaki az alapdolgok levédéséhez. (Most tegyük túl magunkat a fórumokon tapasztalható „az Apple szar” vs. „a Nokia szar” vallásháborún, aki ilyenbe megy bele, kerüljön is el messziről.) Hát kérem az alapdolgokat se most találták ki, és egy cég bizony rengeteg pénzt ölt abba, hogy ezeket kifejlessze és optimalizálja. Akármennyire alap számunkra most, valaha ez sem volt szabvány és valószínűleg a Nokia költötte a legtöbbet arra, hogy az általa fejlesztett technológia maradjon forgalomban kiütve minden riválisát. Ki lenne olyan hülye, hogy milliárdokat öl egy technológia kifejlesztésébe, ha néhány év múlva ingyen lesz köteles utánadobni a konkurenciának.

A követelés jogosságát jelen esetben ne firtassuk, bízzuk ezt a bíróságra. Bár valószínű mindkét fél biztosra megy, hiszen a Nokia hülye lenne egy bizonytalan kimenetelű perbe belemenni, de valószínűleg így vannak ezzel azt Apple-nél is. Tekintve, hogy mind Apple, mind Nokia termékeket is használok, kíváncsian, de tökéletesen érzelemmentesen várom a dolog végét.

RSS

süti beállítások módosítása